A német szakszervezetek és munkáltatói szövetségek oktatáspolitikai változtatásokat követelnek a 2022-es rossz PISA-teljesítményértékelési eredmények után.
Közzétette a legfrissebb, tavaly felvett PISA-felmérések eredményeit az OECD, amelyekből az derül ki, hogy a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál. A felmérés másik két tudásterülete közül a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye, valójában e téren az eddigi második legrosszabb eredményt érték el a három évente megtartott, 2000-ben elindított vizsgálatok történetében. Apró vigasz, hogy a harmadik tudásterület, a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi, 2018-ban felvett teszthez képest. Továbbra is igaz, hogy a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge.
A nemrég lezajlott lengyelországi választások eredményei alapján úgy tűnik, hogy a nyolc évig a hatalmat gyakorló Jog és Igazságosság (PiS) győzelme ellenére nem lesz képes kormányt alakítani. Ennek apropóján érdemes egy pillantást vetni a PiS oktatáspolitikájára, mert az jól illusztrál egy sokkal általánosabb összefüggést: bár az elmúlt időszakban Lengyelországot és Magyarországot is egy illiberális párt kormányozta, a két párt közpolitikai mozgástere nagyon különböző volt.
A magyar társadalomban számos olyan növekedési tartalék azonosítható, amelyek az oktatási rendszer erősítésével kihasználhatók lennének. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a kezdeti hátrányok csökkentése egyaránt hozzá tudna járulni a gazdaság és a társadalom fenntartható fejlődéséhez.
Az OECD idén ősszel is megjelentette „Education at a Glance” című éves kiadványát, amely vegyes képet fest a magyar oktatási rendszerről. A széleskörű állami óvodai rendszer, a duális képzés kiterjedtsége és a külföldi diákok arányának jelentős emelkedése kedvező, azonban a tanárok hatékonyabb terhelése és kellő utánpótlása, a korai iskolaelhagyás csökkentése és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők növelése egyaránt jelentős versenyképességi tartalékot szabadítana fel Magyarország számára.
A hátrányos helyzetű fiatalok kisebb valószínűséggel mennek egyetemre, mint jobb sorba született társaik. A világ számos országában célzott szakpolitikai eszközökkel igyekeznek segíteni azokat, akik a családjukból elsőként szereznének diplomát. Az írásban bemutatott kutatás azt vizsgálja, hogyan érdemes az elsőgenerációs diákok részvételét növelni a felsőoktatásban.
Az IVSZ szakmai szervezet is véleményt nyilvánított az új Nemzeti Alaptantervről (NAT). A szövetségnek tetszik, hogy a digitális kompetenciák fejlesztésének szándéka megjelenik az új NAT-ban, ugyanakkor egy sor konkrét javaslatot fogalmaztak meg a kormányzatnak a tantervvel és a digitális kompetenciák fejlesztésével kapcslatban.
A politikában eddig ismeretlen személyt kért fel Vucic elnök.
Ez már tényleg lejtmenet.
A bankok nem nagyon akarnak díjcsökkentést végrehajtani.
Rengeteg tanulási és fejlődési lehetőséggel várunk.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
